Julio Iglesias DNS-e tett pontot a 40 éve tartó ügyre
2017-12-22
Szilveszterkor kezdődött a tragikus történet
2018-01-01
1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból a Voyager 1-et, a világ első űrszondáját, amely átlépett a csillagközi térbe, túljutott a helioszféra határán, vagyis elhagyta azt a régiót, amelyben a Napból kiáramló részecskék, a napszél összetevői vannak túlsúlyban.
Meglepetésekkel teli az űripari mérnökök élete. Képzeljük csak el, hogy pár éven át dolgoznak egy projekten, felbocsátanak ezt-azt a világűrbe, közben családot alapítanak, nyugdíjba mennek, lesznek unokák, aztán egyszer csak jön egy telefon a központból, hogy vajon emlékeznek-e még a beállításokra, mert hozzá kéne nyúlni ahhoz az űrben száguldozó géphez – fogalmazott cikkében az index.hu újságírója.
A Voyager-1 űrszonda hajtóműveit 37 év kihagyás után kapcsolták be újra. Ez a NASA legtávolabbi és leggyorsabban száguldó űrbéli szerkezete, de még így is sikeresen végrehajtották az akciót. Az űrszonda a hajtóművek segítségével tud elfordulni, hogy jó irányba álljanak az antennái, és kommunikálni tudjon a Földdel. Az űrkutatók most négy tartalék hajtóművet használtak, ezeket 1980. november 8. óta egyszer sem kapcsolták be.
A NASA mérnökei 2014-ben vették észre, hogy a Voyager-1 helyzetét irányító fő hajtóművek romlani kezdtek, és egyre nehezebben adnak le adott egységnyi energiát – ahogy a NASA fogalmazott az erről beszámoló cikkében.
21 milliárd kilométerre a Földtől nincsenek szerelőműhelyek, ahol beállíthatnák a szondát. Az űrhivatal által összehívott szakértői csoportnak elő kellett keresnie az évtizedekkel ezelőtti leírásokat, hogy megtudják, várhatóan miként reagál majd az űrszonda az utasításaikra. Olyan extra kihívásokkal is meg kellett küzdeni, hogy a Voyager rendszere ma már teljesen elavult assembly kódban lett megírva, amit ma már elég kevesen ismernek.
November 28-án kedden kezdték tesztelni a tartalék hajtóműveket, és minden egyes próbaindítás eredményeire 19 órát és 35 percet kellett várni, ennyi idő alatt jutnak el a jelek az űrszondáról a földi antennákhoz. November 29-re kiderült, hogy a hajtóművek jól használhatók, úgyhogy januárban teljesen átállnak erre a tartalék rendszerre.
A Voyager-2 az amerikai Voyager-program második űrszondája. A Voyager–1-et 16 nappal a Voyager–2 után indították 1977. szeptember 5-én Cape Canaveralból. Az űrszonda fedélzetén az emberiség hangos és képes üzenetét viszi aranylemezen az idegen civilizációk számára.
A szondák rakterében az emberiséget és kozmikus környezetét bemutató szemléltető eszközöket helyeztek el. Egy kb. 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemezen a Föld 35-féle természetes és az ember által keltett mesterséges hangjait helyezték el (többek között gyermeksírás, kutyaugatás, nevetés), továbbá üdvözletet 55 nyelven, köztük magyarul is. Mozart Varázsfuvolájától a zairei pigmeusok és az ausztráliai bennszülöttek énekén át Chuck Berry Johnny B. Goode-jáig 27 zeneműből szerepel részlet.
A Naprendszeren túljutott űrszondára erősített lemezen ez az egyetlen – a szó bizonyos értelmében – könnyűzenei szám, a világ legismertebb és legtöbbet játszott dala a Johnny B. Goode.
Az 1958-ban megjelent dal félig önéletrajzi ihletésű. Egy szegény vidéki srác (Chuck Berry) olyan könnyedén játszott a gitárján, mint ahogyan más mondjuk harangozik, ráadásul Berry St. Louisban a Goode Avenue 2520 szám alatti házban született, innen a címben és a refrénben is olvasható, hallható Goode szójáték. Chuck Berry 2017. március 18-án halt meg.
Arról egyébként nincs információ, miért éppen ez a dal került fel a lemezre, illetve miért nem volt további példa a Föld pop-rock zenei világából?
